Magányos méh - a méh fajok egy része magányosan
él, más része társaságban. Egy magányos méhnek, a pipacsméhnek nősténye útszéli
virágokon böngészik. Kiválaszt egy pipacsot. Szájával köralakú darabkát nyír ki
a szirmából és elröpül vele. Földalatti lyuk a tanyája. A lyuk arasznyi
alagútba vezet. A méh az alagutat pipacsszirmokkal béleli. Olyan a fészke, mint
egy piros bársonnyal szőnyegezett palota. Virágport gyűjt bele. Oda tojja
petéit, aztán elpusztul. A petéből kikelt ivadék készen találja táplálékát,
gondozásra, etetésre nem szorul. Kifejlődik, elhagyja bölcsőjét és új, magányos
életet kezd. A nőstény sohasem látja ivadékát.
Családos méh - A társas méhek nem az emberi
társadalomhoz hasonlóan csoportosulnak. Nem államban élnek, hanem családban. A
család megalakulásának feltételei: 1. A nőstény nem bízza sorsára ivadékát,
eteti, gondozza. 2. Nem pusztul el olyan hamar, hanem megéri az ivadék
kifejlődését, és egy darabig vele is él. 3. Ivadéka nem széled el, hanem együtt
marad.
A családos méhek között két félét találunk.
Némelyek csak az év egy részében élnek társaságban. Télire felbomlik a család,
és csak a fiatal anyák telelnek át. Ilyenek a posztméhek. Mások egész évben
családban élnek. Ilyen a mézelőméh.
A mézelőméh családja - A mézelőméh családjának
létrehozója az anya (királynő). Vele együtt maradó gyermekei a munkásméhek,
vagy dolgozók és a herék. Az anya és a munkás nőstény, a here hím. A nőstény
ősi feladata a szaporítás és az ivadék gondozása. A mézelőméhnél ez a két
feladat megoszlik a kétféle nőstény között. Az anya csak szaporít, a munkás
eleséget gyűjt, etet, épít. A mézelőméh két nőstényének teste is különleges
feladatához módosult. A munkás hasán viasztermelő mirigy van bölcső (sejt)
építésére, lábán virágporgyűjtő kosara és keféje, a fejében a fiasítás tejszerű
eleségét készítő garatmirigye. Petefészke ellenben fejletlen: a munkás csak
kivételesen petézik (álanya).
Az anya petefészke óriási, de sem viaszmirigye,
sem virágporgyűjtője, sem eleségtermelő mirigye nincs.
Háziméh - Vadméh - A mézelőméh vagy háziméh
munkásai télire táplálékot gyűjtenek. Az ember elraktározott eleségüknek, a
méznek egy részét elveszi. Ez a méhészkedés alapja, ezért tenyésztik a méhet. A
háziméh neve akkor sem változik, ha ember gondoskodása nélkül erdőben él. Akkor
sem hívják vadméhnek.
Vadméhnek a háziméhtől nemcsak lakóhelye, hanem
faja szerint is különböző méhet nevezünk.
Vadméh pl. a pipacs szirmának nyirbálója, még
akkor is ha kertben, ház táján telepszik meg.
Forrás:
Örösi Pál Zoltán - Méhek között
